Kaizen – folyamatos fejlesztés

Kaizen

Amint a vállalatok elkezdik pontosan meghatározni az értéket, az érték folyamatot, kialakul a húzórendszer, mindig újabb muda bukkan felszínre az áramlásban.  Minél nagyobb a húzóerő, annál szembetűnőbbé válnak az áramlás akadályai. Folyamatos fejlesztés vagy más néven Kaizen egy soha véget nem érő törekvés arra, hogy megszüntessük a problémák kiváltó okait. Kis lépésbeli javításokat jelent, szemben a nagy lépésű, radikális változtatással.

A fejlesztések bevezetésének kritikus pontja a termék értékének pontos meghatározása a vevő szempontjából. Ha nem így teszünk, fennáll a kockázata, hogy olyan értékfolyamatot fejlesztünk, ami hatékonyan biztosít a vevőnek valamit, amire nincs is igazán szüksége.

A folyamatos fejlesztés segít azonosítani a munkafolyamat-fejlesztések lehetőségeit és csökkenteni a veszteségeket.

Leanben háromféle veszteséget tartunk számon:

Muda – A hét veszteség: az anyag mozgatásából (szállításából) eredő veszteség, készletben rejlő veszteség, mozdulatokban rejlő veszteség, várakozásból fakadó veszteség, túltermelésből adódó veszteség, felesleges tevékenységek végzése miatti veszteség, javításból eredő veszteség.

Mura – Egyenetlenség. A mura megszüntetésére használt eszközök a gyártósor-kiegyenlítés, a heijunka, illetve a standard munkavégzés bevezetése. A gyártósor-kiegyenlítés által az operátorok terhelését tudjuk kiegyensúlyozni, a heijunka által a napi termelési mennyiségeket és típusokat, míg a standard munkavégzéssel a munkavégzés során folytatott tevékenységek változékonyságát tudjuk megszüntetni.

Muri – Túlterhelés, ésszerűtlenség vagy lehetetlenség. Ha dolgozóinktól vagy gépeinktől, munkaeszközeinktől olyan dolgot várunk el, amire nem képesek, óhatatlanul probléma keletkezik. Emberek esetében a munka minőségének romlása, de akár sérülés vagy egy hosszú távon kialakuló betegség is bekövetkezhet.

Az összes veszteség forrás eltávolítása szinte lehetetlen, de a folyamatos fejlesztés sikeres megvalósításához elengedhetetlen, hogy a munkára gyakorolt negatív hatásukat minimalizáljuk.

Folyamatos fejlesztési eszközök, technikák

A plan-do-check-act modell a legnépszerűbb megközelítés a folyamatos fejlődés elérésére.

Más néven a Deming kör (névadója az alapító az amerikai mérnök William Edwards Deming), egy soha véget nem érő ciklus, amelynek célja, hogy segítsen továbbfejleszteni az elért eredményeket.

A tervezési fázisban meg kell határozni azokat a célokat és folyamatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az eredményeket a várt teljesítménynek (a célnak vagy a céloknak) megfelelő eredményeket érjen el. A teljesítményelvárások meghatározása kulcsfontosságú a folyamatos fejlődés eléréséhez, mivel a célok pontossága és teljességük fontos része a fejlődési folyamatnak. A második fázisban végrehajtjuk a tervet. Harmadik lépésben ellenőrizzük az elért célokat, és összehasonlítjuk az elvárttal. Utolsó lépésben bevezetjük, szabványosítjuk az elért eredményt.